szőrnyű

Néha elgondolkodok a halálon. Néha jolenne megszünni itthagyni a világot a testemből kitépni a lelkem és felszálni, egy jobb, szebb, és gyönyörteljesebb világba. De kitudja bizonyítani hogy az a világ ott van ? hogy létezik? hogy az nem ugyan ilyen, sőt rosszabb mint ez? Szerintem senki.

-Van aki szép öregkort él, meg öregedik és az ágyába egyik reggel nem kel fel.

-Van aki valami baleset, vagy betegség során megy el.

-Van aki el hiszi ezt a szebb világot és oda akar jutni mert már nembírja itt lent a Földön a sok mocskot, nembírja a hűtlenséget, a pénzt, a nyomort, az önzőséget. Azok elgyengülnek. Van amikor egy bús percemben elgondolkozok ezen és én sose próbálkoztam elvenni a saját életemet nem is szándékozom, de lehet hogy ez megoldana mindent? NEM ! Ez semmire se megoldás, magadal lehet jobbat teszel. De ha például egy felnőtt vagy , vagy ha mondjuk egy hontalan, vagy akár egy sima gyerek, tini akármi akor is gondolkozzunk el azon, hogy minden gondot idővel meg lehet oldani, minden szivet idővel be lehet gyógyítani, csak idő kell. Egyik este mondtam egy nagyon okos embernek, hogy: Talán könyebb lenne minden ha meghalnék? és ő erre azt felelte hogy az csak elgyengülés , és én erős vagyok. Ugygondolom hogy igaza van. És akkor bele gondoltam mennyi ember van melettem, mennyi ember támogat mindenbe, mennyi embernek hiányoznék és talán még az is szomorú lenne aki utál, ha meghalnék. maximum azért mert nincs Noémi nem tudjuk tovább utálni.

Néha arra gondolok hogy ha meghalnék akor a szellemem ittmaradna és én repülve nézném az embereket kiből mit vált ki a halálom. Igazából erre vagyok a legkiváncsibb a világon.

A halál egy tág fogalom, mindenki gondolkozik rajta. Szerintem nincs olyan ember akinek minimum egyszer ne fordult volna meg a fejébe a halál.