Míg a halál el nem választ? Lófaszt...míg az ÉLET el nem választ!

Magam se tudom mi a gond. Várok egy csodára, ami nemlétezik és bele bolondulok már a várakozásba. Undorodok az emberektől, hányok magamtól. El akarok kicsit bújni, megszöknék, eltűnnék. Nem tudom, mi van velem?

!

vannak hibáim.

Hogy lehet, hogy ha egy férfiről van szó, észre sem veszed a hibáit, ha viszont magadról, akkor csak azt látod?

élet a halál előtt

Mit teszünk az életünkkel? Keressük önmagunkat, menekülünk önmagunk elől, villanásnyi időkre találkozunk önmagunkkal, és sohasem sikerül önmagunk végére járnunk, meghatároznunk önmagunkat, megtudnunk, kik is vagyunk valójában. Nincs időnk, oly gyorsan elmúlik az élet, lefoglalnak bennünket az anyagi gondok vagy a szórakozás, és végül elérkezik a halál, és csak a halál előtt értjük meg, hogy az életünk csupa nagyság, alkotás és csoda is lehetett volna. De akkor már túl késő, és az élet csodálatos fényét csak a beteljesületlen dolgok fölött érzett roppant bánat ragyogtatja fel. És éppen azért, mert az életünk beteljesületlen maradt, úgy érezzük, hogy a halál úgy tátong a végén, mint egy szakadék.

he

Az élet a legsilányabb ponyvaregény-író.

ház

Egy házam van, annak az égbolt a teteje,

Padló a végtelen föld, falak nincsenek.
Apám a nap, a hold anyám, csillagok a gyermekek,
Határtalan horgolják illatok a kertemet.
Óceán kád, láng a lámpa, arcom tóban mosom,
Hegytetőm az irodám, ottan józan gondolkozom.
Harmat fűbe hajtom fejem, gond egy szál se, völgy a fotel,
Hotel Kontinenstál hat csillagos motel.

feeling good.

You know how I feel
It's a new dawn
It's a new day
It's a new life
For me..

evi.

ghostgirls

MENNNNN

Men must change or die.

Kelj föl, nap

Kelj föl, nap

Ébredj, sugaras nap,
kelj föl, aranyos nap:
hóvirág, ibolya
mutatkoznak.

Zsendülő határra,
rügyezgető ágra,
süss fel, aranyos nap,
a világra.

Kelj föl, aranyos nap,
ragyogj, sugaras nap,
édesanyám arcát
simogassad.

Nem tudom mit vétettem. Megint össze törtem lelkileg.

tetőtlen.

Percről percre ölöd ki belőlem, feléd való szeretetemet, azon dolgokkal, szavakkal amiket felém teszel, mondasz. Nekem nem az a vágyam, hogy veled legyek, újra szerelmes legyek beléd, csak vágyom a barátságodra, mint azelőtt, amikor még legjobb barátok voltunk, uborkával tömted ki a szád, én meg csak vicsorogtam és felhőtlenül nevettünk együtt. Mindössze ennyire vágyok, de te megmondtad, hogy nem akarod, tiszteletben tartom ezt, csak fáj és teljesen összetörtnek érzem ezáltal magam. De tudd, hogy én mindig itt leszek, még ha nem is mutatom ki, vagy nem beszélünk évekig én akkor is várom, hogy meg békélj magaddal és SOHA nem foglak elfelejteni.!!!

Happy Birthday Merci!

:*

Ash.

I am in love with you, Ashley Stymest.♥

“Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata.

A többi nem az. A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal. Mi persze éppen fordítva gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy az a “valóság”, amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk. Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt, a “senkihez sincs közöm” életérzése. És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor. Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy “Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!” - miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: “Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!”Amikor szeretjük egymást: kijózadonunk.Felébredünk.
Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni.”